II. Hangversenyélet a két világháború között

Jelentősebb események: 

A
z első világháború éveiből kiemelkedik az 1916. évi évzáró hangverseny, amely Haydn: Teremtés oratóriumának első, bár csak részleges bemutatása volt. Egy oratórium előadása nagy apparátust igényel (énekkart, zenekart és szólistákat). Mindezek a háborús években különös nehézséget jelentettek. Az akkori méltatás szerint: „Hetek – hónapok fáradságának eredménye volt az előadás – és csak az a nagy művészi ambíció, amely Szent-Gály Gyulát lelkesítette, lehetett képes arra, hogy legyőzze mindazokat az akadályokat, amelyek a nagyszabású terv elé éppen az akkori időben gördültek. Már az is megkapó látvány volt, amikor a függöny felgördült és a színpadon stílszerű elrendezésben az iskola tanárai, növendékei és a zenekar voltak láthatóak. Középen állt Szent-Gály Gyula, aki az előadást vezényelte. Az oratórium minden egyes számát zúgó taps kísérte, amely ugyanúgy szólt a kitűnő igazgatónak, mint a derék, hivatott tanári karnak, mint az összes növendékeknek. A hatalmas zenemű minden részlete érvényesült a művészi előadásban és zavartalan élvezetben volt részük.” (HOM  HA. 76. 1062. 1. 2.)
 

A Tanácsköztársaság ideje alatt a zeneiskolai tanárok szebbnél szebb kamaraesteket rendeztek.  A harmadikra, március végén már jelentkezett művével a zeneiskola újonnan kinevezett tanára Hollósy Kornél F-dúr triójával. A korabeli sajtó szerint a kamarazene hangversenyek színvonala kiemelkedő volt és előremutató voltára jellemző az orosz zeneszerzők: Arenszkij és Csajkovszkij megszólaltatása, ami kétségtelen szimpatizáns vonásokra utal a tanácsköztársaság politikai programjával.

 
 
1921-ben találjuk az első adatokat arra, hogy a zeneiskola tanárai a magyar zenei élet lüktetésében éltek. Ebben az évben hangzott el először Miskolcon Bartók-mű: Este a székelyeknél és az Allegro Barbaro (előadó Spiró László, tanára Keresztes István) 1922-ben rendezett nagyzenekari hangversenyen mutatkozott be a zeneiskola kitűnő zongora- tanára Miskolci Simon Jánosné (a későbbi Thurzó Nagy Lászlóné). Az előadás ismét nagy zenei összefogásra utal. A zenekarért folytatott küzdelem utolsó, háború előtti állomásához tartozik még az az erőfeszítés, amelyet  a zeneiskola ismételten kifejtett. Újabb és újabb kísérletezés után 1939. május 16-án vonószenekari hangversenyen Rákos Arnold vezényletével előadásra került: Bach: Fúga, Corelli: Concerto grosso (címek hiányoznak), Mozart: A-dúr hegedűverseny  Gránát József előadásában.
 
1943-ban még a háború tombolása közben is ismét eljut a zeneiskola egy zenekar alapításig. Nemcsak zeneiskolai erőkre támaszkodva, hanem régi zeneiskolai növendékekre is. A névsor maradt meg, mára már nem derült ki, hogy eljutottak-e az előadásig is.
 
 
 
Hangversenyműsor 1922-ből és 1930-ból:  V. Zalán I. első közl. 205. o.

Elérhetőségek

  3515, Miskolc-Egyetemváros, Pf.1, 
  0646/343-800
  0646/343-800
  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hol található az Intézet?

hungary map

 

Galéria


Megnyitás

Tervezte: Péterváry Ádám

© 2010 Joomlaxtc.com / Monev Software LLC. All Rights Reserved.
Disclaimer: The demo content provided with this template is for demonstration purposes only. All images and content (C) the original authors.